Peru acél tetőrácsos projekt anyaglista és szerkezeti terheléselemzés
Épület teljes területe: 8 900 ㎡ Teljes hossz: 109 m Teljes szélesség: 85 m (szabálytalan elrendezés több fesztávval) Fesztávok (85 méteres irányban, egyenlőtlen fesztávok): 13 m, 17 m, 25 m, 28 m (maximális fesztávolság): russ28 m. Körülbelül 22 m-es tetőkonfiguráció: Körülbelül 4400 ㎡ napkollektorral felszerelt (fotovoltaikus rendszer) Szerkezeti hatókör: Csak tetőrácsrendszer (rácsok, merevítések, kötőrudak, szelemenek), az acéloszlopok és falkeretek kivételével
A termék bemutatása
Huachipa, Lima Acéltető rácsos projekt - Anyaglista és szerkezeti terheléselemzés

1. Projekt áttekintése
Ez a projekt a perui Huachipában, Limában található, és acél tetőrácsrendszer tervezésére és kivitelezésére összpontosít (kivéve acéloszlopokat és falelemeket). A tető napelemekkel van felszerelve, és a kialakítás szigorúan megfelel a perui helyi építési előírásoknak. A projekt legfontosabb paramétereit az alábbiakban foglaljuk össze:
Teljes épületterület: 8900 ㎡
Teljes hossz: 109 m
Teljes szélesség: 85 m (szabálytalan elrendezés több fesztávval)
Fesztávok (85 méteres irányban, egyenlőtlen fesztávok): 13 m, 17 m, 25 m, 28 m (maximális fesztáv: 28 m)
Rácstávolság (Bay Spacing): Körülbelül 22 m
Tető konfiguráció: Körülbelül 4400 ㎡ napkollektorral felszerelt (fotovoltaikus rendszer)
Szerkezeti hatály: Csak tetőrácsrendszerek (rácsok, merevítések, kötőrudak, szelemenek), az acéloszlopok és falkeretek kivételével
Alkalmazandó kódok: Perui helyi építési szabályzatok
2. Strukturális terhelés elemzése
A terheléselemzés a limai Huachipa tényleges környezeti körülményein alapul, és szigorúan követi a perui E.030 (szeizmikus kód), E.050 (szélterhelési kód) és E.070 (hóterhelési kód) kódokat. Minden terhelést az ipari épületek fontossági szintjének megfelelően számítanak ki (U=1.0 fontossági tényező).
2.1 Szeizmikus terhelés (E.030 perui kód)
A limai Huachipa Peru 4. szeizmikus zónájában található, amely nagy-intenzitású szeizmikus terület. A konkrét szeizmikus paraméterek a következők:
Szeizmikus zóna: 4. zóna, Z=0.45g (csúcs talajgyorsulás)
Területi talajtípus: S1 (kemény talaj), telephely együtthatója S=1.0
Szeizmikus hatás: A tetőrácsrendszernek elegendő szeizmikus merevségre van szüksége ahhoz, hogy ellenálljon a vízszintes szeizmikus erőknek. A rácsos csatlakozásokat és a merevítési rendszert konzervatív módon kell megtervezni, hogy biztosítsák a szerkezeti stabilitást szeizmikus hatások esetén.
2.2 Szélterhelés (E.050 perui kód)
Lima egy tengerparti város, Huachipa területét pedig a part menti szelek sújtják. A szélterhelési paraméterek meghatározása a következőképpen történik:
Alap szélnyomás: 0,55–0,65 kN/㎡
Szélhatás: A tetőn lévő napelemek növelik a szél szívását és a szél vibrációs hatását. A tető alaktényezőjét megfelelően felerősítik, hogy figyelembe vegyék a napelemek szélterhelés-eloszlásra gyakorolt hatását.
Szélállósági követelmény: A tetőtartóknak, a szelemenek és a merevítőrendszernek ellenállnia kell a szélszívásnak és a pozitív szélnyomásnak, biztosítva a szerkezeti károsodást vagy a túlzott deformációt.
2.3 Hóterhelés (E.070 perui kód)
Huachipa, Lima trópusi tengerparti éghajlatú, egész évben nem esik havazás. Ezért az alapvető hóterhelést a következőképpen határozzák meg:
Alap hóterhelés S₀: ≈ 0 kN/㎡
Megjegyzés: A szerkezeti tervezésnél nem számolnak további hóterheléssel, de a tetővízelvezető rendszert úgy alakították ki, hogy megakadályozza a víz felhalmozódását (ez a részleges egyenletes terhelésnek felel meg).
2.4 Tető teljes terhelése (beleértve a napelemeket)
A teljes tetőterhelés az önterhelés, a napelem terhelés és az élőterhelés összege, ami lényegesen magasabb, mint a hagyományos ipari műhelyeké. A konkrét számítás a következő:
Tető önterhelése (a tetőfedés saját-súlya + szelemenek): ≈ 0,30 kN/㎡
Napelem terhelés (napelemek + tartók): ≈ 0,18–0,22 kN/㎡
Karbantartási élőterhelés: 0,50 kN/㎡ (a perui ipari építési szabványoknak megfelelően)
Teljes tetőterhelés: ≈ 0,98–1,02 kN/㎡
Megjegyzés: A tetőtartók és szegélyek lehajlását L/200-on belül kell szabályozni (L a rácsos vagy szelemen fesztávja), hogy biztosítsuk a napelem rendszer stabilitását.

3. Anyaglista (csak tetőrácsos rendszer esetén)
Az anyagválasztás a perui helyi acélszabványokon és a projektterhelési követelményeken alapul, a tartósságra, a szeizmikus teljesítményre és a költséghatékonyságra összpontosítva. A részletes anyaglista a következő:
3.1 Fő tetőtartók
Acélminőség: Q355B/Q235B kínai szabvány (az ASTM szabvány A36-tal egyenértékű), jó szilárdsággal és hajlékonysággal, alkalmas magas szeizmikus területekre.
Szakasz típusa:
Felső húr és alsó húr: H-szelvényacél - fesztáv és terhelés szerint kiválasztva, a metszet mérettartománya: H300×150×6×8 – H400×200×8×10 (különböző fesztávok alapján beállítva: 13m/17m/25m/28m).
Webtagok: szögacél vagy I{0}}profil acél - profilmérettartomány: L75×5–L100×8 (13 m/17 m fesztávhoz); L100×8 – L125×10 (25 m/28 m fesztávhoz).
Csatlakoztatási mód: Nagy{0}}szilárdságú csavarok (10,9 fokozat) a csatlakoztatáshoz, biztosítva a megbízható csatlakozást és a szeizmikus ellenállást.
Kezelés: Epoxi-cink{0}}dús alapozófestékkel 80 μm-ben
3.2 Merevítő rendszer (felső akkord és alsó akkordmerevítés)
Acélminőség: Q235B kínai szabvány
Metszet típusa: Kerekacél (φ16–φ22) vagy sarokacél (L63×5–L80×6), amely a vízszintes erők (szeizmikus, szél) ellenállására és a rácsos rendszer stabilitásának megőrzésére szolgál.
Elrendezés: A merevítést 2–3 rácsos időközönként állítják be, kereszt-merevítéssel és átlós merevítéssel felváltva, hogy stabil oldalirányú erő-ellenállási rendszert alkossanak.
Kezelés: Epoxi-cink{0}}dús alapozófestékkel 80 μm-ben
3.3 Összekötő rudak
Acélminőség: Q235B kínai szabvány
Metszet típusa: Kerekacél (φ20–φ25) vagy acélcső (φ89×4–φ114×4), a rácsos tartók közötti vízszintes feszültség átvitelére és a tető általános stabilitásának biztosítására szolgál.
Kezelés: Epoxi-cink{0}}dús alapozófestékkel 80 μm-ben
3.4 Tetőszenekerek
Acélminőség: Q235B kínai szabvány
Metszet típusa: C-profil acél vagy Z-profil acél (erősített típus, alkalmas napelem terhelésre), szelvényméret tartomány: C160×60×20×2,5 – C220×70×20×3,0 (a szelementávolság és a napelem terhelése szerint beállítva).
Távolság: Kb. 1,5-2,0 m, biztosítva, hogy a szelemenek túlzott deformáció nélkül elbírják a tetőburkolat és a napelem együttes terhelését.
Kezelés: Galvanizálás 275kg/m³
3.5 Rögzítőelemek és tartozékok
Nagy -szilárdságú csavarok: 10,9-es fokozat, a rácsok és merevítések profilméretéhez igazodva, korróziógátló-kezeléssel (tűzi-horganyzás).
Ön-csavarok és szegecsek: Korrózióálló-rozsdamentes acél (304-es fokozat), a szelemenek és a tetőburkolatok, valamint a napelem-tartók összekapcsolására szolgál.
Korróziógátló bevonat-: Tűzi-horganyzás (80 μm-nél nagyobb vagy annál nagyobb horganyréteg) minden acélelemhez, hogy alkalmazkodjanak Lima tengerparti nedves környezetéhez és biztosítsák az élettartamot.

4. Acélfelhasználás becslése
A projekt paraméterei, terheléselemzése és anyagválasztása alapján a tetőrácsos rendszer (csak) acélfogyasztását a következőképpen becsüljük meg, figyelembe véve Huachipa, Lima magas szeizmikus követelményeit és a napelemek többletterhelését.
4.1 Acélfogyasztási index
A 28 méteres maximális fesztávval, a 22 méteres rácsos távolsággal, a napelem nagy terhelésével és a limai nagy szeizmikus intenzitással kombinálva a tetőrácsrendszer acélfogyasztási indexe a következőképpen alakul:
Tetőtartók + merevítés + kötőrudak: 18–22 kg/㎡
Tetőszelemenek (erősített típus): 8-11 kg/㎡
Teljes acélfogyasztási index: 26–33 kg/㎡ (konzervatív középső-felső 30 kg/㎡ értéket fogadunk el a becsléshez, a perui kódkövetelményeknek megfelelően)
4.2 Teljes acélfogyasztás számítása
Teljes acélfogyasztás=Teljes épületterület × acélfogyasztási index ÷ 1000
Számítás: 8900 ㎡ × 30 kg/㎡ ÷ 1000=267 tonna
4.3 Javasolt acélfogyasztási tartomány
Gazdaságos, optimalizált kialakítás (könnyű terhelés, kifinomult optimalizálás): ≈ 230 tonna
Hagyományos konzervatív tervezés (megfelel a perui szabályoknak és a limai szeizmikus követelményeknek): ≈ 265-270 tonna
Nagy terhelés / magas szeizmikus / szigorú, nagy{0}} fesztávolság: ≈ 290 tonna
4.4 Megjegyzések az acélfogyasztásról
A fenti acélfelhasználás csak a tetőrácsrendszert (rácsok, merevítések, kötőrudak, szelemenek) tartalmazza, az acéloszlopok, falkeretek és napelemtartók kivételével.
Acéloszlopok hozzáadásával a teljes acélfelhasználás 10-13 kg/㎡-val nő, a teljes acélfogyasztás pedig körülbelül 340-400 tonna lesz.
A tényleges acélfelhasználás a részlettervezés elkészülte után ±10%-os ingadozást mutathat, amit elsősorban a szelvényméretek és csatlakozási módok részletes beállítása befolyásol.
Szeizmikus tervezés: A tetőtartó rendszert az E.030 perui kóddal (4. szeizmikus zóna) megfelelően kell megtervezni, és a szeizmikus biztonság biztosítása érdekében nem megengedett a túlzott optimalizálás.
Napelem terhelés: A szolár panel területén a rácsok szelemeneit és felső húrjait meg kell erősíteni, és az elhajlásszabályozást szigorúbbnak kell lennie (L/200-on belül), hogy elkerülje a napelem rendszer károsodását.
Korróziógátló-követelmény: Minden acélelemet jobb, ha tűzi-horganyzott, hogy alkalmazkodjanak Lima tengerparti nedves környezetéhez, és meghosszabbítsák a szerkezet élettartamát.
Kódexnek való megfelelés: Minden tervezési és kivitelezési munkának meg kell felelnie a perui helyi RNE / E.030, E.050, E.070 kódoknak és a vonatkozó ipari szabványoknak.
4.5 Részletes acélfogyasztás span szerint (csak tetőrácsos rendszer)
A részletes acélfelhasználás a négy egyenlőtlen fesztáv (13m, 17m, 25m, 28m) szerint van felosztva, kombinálva a 22m-es rácstávolsággal és a napelem-terheléssel, az acélfogyasztási index pedig a fesztávhoz igazodik (minél nagyobb a fesztáv, annál nagyobb az index). A konkrét bontás a következő:
|
Feszítő méret |
Feszítési hossz (m) |
Megfelelő terület (kb. ㎡) |
Acélfogyasztási index (kg/㎡) |
Becsült acélfogyasztás (tonna) |
Megjegyzések |
|
1. Span |
13 |
2400 |
25 |
60 |
Legkisebb fesztáv, legkönnyebb terhelés; részleges napelemes lefedettség |
|
2. fesz |
17 |
2450 |
28 |
68.6 |
Közepes fesztáv, közepes terhelés; részleges napelemes lefedettség |
|
3. fesztáv |
25 |
2250 |
32 |
72 |
Nagy fesztáv, nagy teher; fő napelemes lefedettségi terület |
|
4. fesztáv |
28 |
1800 |
35 |
63 |
Maximális fesztáv, legnehezebb terhelés; fő napelemes lefedettségi terület |
|
Teljes |
83 (a távolságok összege) |
8900 (teljes épületterület) |
30 (átlagos index) |
263.6 |
Enyhe eltérés a teljes becsléstől (±2%) a kerekítés miatt |
Megjegyzés: Az egyes fesztávok megfelelő területét a 8900 ㎡ teljes terület és az egyes fesztávok aránya a teljes szélességben (85 m) becsülték meg, ami csak tájékoztató jellegű. A tényleges területet és acélfelhasználást a részletes tervrajzok alapján kell meghatározni.

Acél tetőrendszer összehasonlítása: rácsos vs. H-gerenda
1. Részletek a H-beam tetőrendszerhez
Fő elsődleges tetőgerendák (H-szelvények)
- Sz200×750×12×6 mm
- Sz250×750×25×6 mm
- Sz350×750×25×9 mm
- Sz200×400×16×6 mm
Másodlagos tagok
- Szelemen: Z305×76×19×3,0 mm
- Vízszintes/oldalsó merevítés: 2"×2"×3/16" acélszög
2. Súlybecslés összehasonlítása (rács vs H-gerenda)
2.1 Fő tetőszerkezet
- Rácsos rendszer:
18–22 kg/m² → **160,2–195,8 tonna**
- H-gerenda rendszer (mély szakaszok, 22 m távolság, PV terhelés):
24–30 kg/m² → **213,6–267,0 tonna**
2.2 Merevítő rendszer
- Rácstartó:
2,5–4,0 kg/m² → **22,3–35,6 tonna**
- H-sugár:
3,5–5,0 kg/m² → **31,2–44,5 tonna**
*Ok: A H-gerendák kevésbé természetes torziós merevséggel rendelkeznek; több merevítés szükséges.*
2.3 Szelemenek
- Mindkét rendszer:
Z305 szelemenek, azonos terhelés és távolság
8–11 kg/m² → **71,2–97,9 tonna**
*Majdnem azonos a rácsos és a H-gerendás tetőkhöz.*
2.4 Teljes acéltömeg összehasonlítása
- Rácsos tető összesen:
254 – 329 tonna
-H-gerendás tető összesen:
316 – 409 tonna

3. Strukturális viselkedés összehasonlítása
3.1 Rácsos rendszer
- Viselkedés: Háromszögletű tengelyirányú erők (csak feszítés/nyomás).
- Merevség: Nagy geometriai merevség, jó hosszú fesztávhoz és az elhajlás szabályozásához (kritikus PV esetén).
- Stabilitás: Kevésbé függ a merevítéstől; a háromszög alakú mintából eredő stabilitás.
- Szeizmikus teljesítmény: Jó energiaeloszlás, könnyű, kisebb tehetetlenség.
- Fesztávolság: rendkívül hatékony **25–28 m-es fesztávhoz**.
3.2 H-beam rendszer
- Viselkedés: Hajlítás + nyíró + tengelyirányú erők.
- Merevség: Alacsonyabb hajlítási hatékonyság kg-onként; mélyebb/nehezebb szakaszok szükségesek a rácsos elhajláshoz.
- Stabilitás: Hajlamos az oldalirányú-torziós kihajlásra; gyakoribb rögzítést igényel.
- Szeizmikus teljesítmény: A nagyobb önsúly növeli a szeizmikus igényt.
- Konstruálhatóság: Egyszerűbb gyártás és összeszerelés, de nehezebb alkatrészek.
4. Főbb hasonlóságok és különbségek
Hasonlóságok
- Mindkettő ugyanazt a tetőterhelést támogatja (halott + PV + élő + szél).
- A szelemen mérete, távolsága és súlya megegyezik.
- Mindkettőnek meg kell felelnie a perui elhajlási határértékeknek (L/200 PV esetén).
- Mindkettő az E.030, E.050, E.070 követi a limai Huachipa esetében.
Különbségek
1. Erő mechanizmus:
- Rácstartó: Csak axiális erők → rendkívül hatékony.
- H-gerenda: Hajlítás szabályozott → kevésbé anyagtakarékos.
2. Acélfogyasztás:
- Fő szerkezet: A H-gerenda +25%-tól +40%-ig acélt használ.
- Merevítés: A H-gerenda +30%-tól +40%-ig több merevítést igényel.
- Purlins: Majdnem ugyanaz.
3. Terjedelmi teljesítmény:
- Rácstartó: Kiváló 25–28 m fesztávhoz.
- H-gerenda: Nehéz szakaszokra van szükség az elhajlás szabályozásához.
4. Szeizmikus viselkedés:
- Rácstartó: Könnyebb, kisebb tehetetlenség, jobb teljesítmény a 4-es zónában.
- H-sugár: Nehezebb, nagyobb szeizmikus terhelés.
5. Költség és kivitelezés:
- Rácstartó: Több munka, kevesebb anyag.
- H-gerenda: Kevesebb munka, több anyag.
5. Összefoglaló következtetés
- Rácsos rendszer:
Hatékonyabb, könnyebb acélfelhasználás, jobb hosszú fesztávokhoz és magas szeizmikus zónákhoz.
Összes acél: 254 – 329 tonna.
-H-sugár rendszer:
Könnyebb felépítés, de lényegesen nehezebb.
Összes acél: 316 – 409 tonna.

Akár ez is tetszhet
A szálláslekérdezés elküldése












